2013. január 26., szombat

Gyermekkorom mozaikdarabkái #2 – A futballfejű törpe, a hajasbaba meg a többiek

Hé, Arnold!
(Hey, Arnold!)

Erről a sorozatról mindig az rémlett, hogy milyen jó kis sorozat volt. Néhány epizód (főleg az első és második évadból) meg is maradt. Szóval úgy ültem le újranézni a sorozatot, hogy biztos jó lesz, és nagyon kíváncsi is voltam. (Természetesen kiskoromban nem láttam az összes részt, úgyhogy talán ez nem volt annyira újranézés…)


A sorozat Arnoldról és kis barátairól (lol :D ) szól. A középpontban legtöbbször Arnold áll, és ha nem épp róla szól az aktuális rész, akkor is odakeveredik valahogy, és segít :) Nos, úgy gondoltam, röviden bemutatnám a szereplőket meg ilyesmi, főleg azoknak, akik régen látták, és nem emlékeznek rá annyira, és nem tudják/szeretnék megnézni a sorozatot, de azért mindenféle infó érdekelné őket. Akik nem esnek ebbe a kategóriába, nyugodtan ugorják át ezt a részt :)



Akkor a szereplők (balról jobbra):
– Első sor: Arnold, Gerald, Sid, Helga
– Második sor: Rhonda (Rózi), Phoebe, Stinky, Eugene (Jenci), Harold

A szereplők

Arnold: A kilencéves Arnold a nagyszüleivel él, egy panzióban (ami a nagyszüleié, és ami a képen is látható). Sokáig nem derül ki, hogy mi történt a szüleivel, erre majd csak az 5. évad részeiben derül fény. Arnold álmodozó, optimista, idealista gyerkőc, aki mindig próbálja a helyes útra terelgetni a többieket, és tanácsokkal látja el őket. A sorozat első felében egy hatodikos lányba, Ruth-ba (Rózsa) szerelmes, később új osztálytársa, Lila tetszik meg neki.

Gerald: Arnold legjobb barátja, a városi és iskolai legendák ismerője és mesélője.

Sid: Mindig ő az, aki felkéri Geraldot, hogy mesélje el az éppen aktuális legendát. Mindig zöld sapit hord, és nem maradhat el a jellegzetes beatle csizma sem.

Helga: A lány, aki agyonszekálja Arnoldot, “és mégis”… (hogy Helga szavajárásával éljek… :D ) Valójában szerelmes belé, verseket ír hozzá és róla, a gardróbszekrényében pedig még egy Arnold szobrot is épített (Arnold által) használt rágógumikból. Később kiderül, hogy mindenféle szertartásokat is elvégez (nem szerelmi varázslásokra kell gondolni, csak így fejezi ki még jobban szerelmét). Hogy hogyan és miért lett szerelmes Arnoldba, a 4. évadban derül ki. Szülei Bob és Miriam, akiket csak elvétve hív apának és anyának. Van egy nővére, Olga, akit a szülei istenítenek, mert a lány mindig mindenben kiválóan teljesített és teljesít, mindenben tökéletes.

Rhonda (Rózi): A gazdag lány, aki folyton mások öltözetét kritizálja, és felvág azzal, hogy most éppen mit kapott, hová mennek a szüleivel, stb. Helga gúnyosan csak “Hercegnőnek” hívja.

Phoebe: Helga legjobb (és egyetlen) barátja. A legokosabb, legszorgalmasabb lány az osztályban. Gyakran tölti be Helga lelkiismerete hangjának szerepét, ő Helga józan “hangja”. Helga néha – vagy sokszor? – hajlamos ugráltatni, de valamikor kapcsol, hogy talán túlzásba viszi a dolgot.

Stinky: A vidéki srác, akinek a családja kénytelen volt felköltözni a városba – a házzal együtt, és igen, a sok hatalmas épület közt ott áll egy kicsiny vidéki házikó :) Stinky meggyőződése, hogy ő semmiben nem különleges és semmihez sem ért, annak dacára, hogy az egyik részben visszautasított egy egymillió dolláros szerződést (nos, abban a részben akkor azt mondja, hogy ez különleges dolog volt, és emiatt ő is az, később mégis újra előjön az, hogy ő nem jó semmire). Orrhangon beszél.

Eugene (Jenci): A peches srác. Mindig történik vele valami, és sokszor úgy tűnik, Arnoldnak is szerepe van ebben. A tűzoltók már jól ismerik, mert folyton le kell szedni valahonnan. Egyébként jószívű, és a sok balesete ellenére szerintem optimista srác.

Harold: Egy nagydarab gyerek, 13 éves. Harold első reakciója mindenre az erőszak, és imád enni. Ennek ellenére nem rossz gyerek ő, sokszor megmutatkozik, hogy neki is jó szíve van, csak persze nem szívesen vallja be :)

Lila (ő nincs a képen): Miss Tökéletes. A sorozatban csak később bukkan fel, ő lesz az új lány. Stinky-hez hasonlóan vidékről költöztek fel az apukájával a városba. Lila jószívű, kedves, barátságos, mindenben tökéletes. Arnold szerelmes belé, de ő nem őt szereti, hanem Arnold unokatestvérét, Arnie-t, akinek meg Helga tetszik meg :D


Hogy tetszett ez nékem?

Nagyon! Oké, sok résznek a végkimenetele eléggé kiszámítható (hogy végül jóra fordul minden), mégis, azért nem egyszer tudott nekem meglepetéseket okozni a sorozat. Tanulságos is, de szerintem nem szájbarágósan. Sokszor nevettem rajta, néha kicsit megkönnyeztem egyes epizódokat. Vannak a sorozatban megható történetek, ilyen volt például, amikor Mr. Hyunh elmesélte, hogy mi történt a lányával, vagy amikor Arnold megtalálta az apja naplóját, és elolvasták az utolsó bejegyzést. Az is jó volt, hogy ahogy a bevezetőben is írtam, főleg az első és második évadból sok részre emlékeztem, bár a Sally üstökösös részben én anno azt hittem, hogy a Halley-üstökösről van szó :) Vagyis, én mindig úgy emlékeztem, hogy ebben a sorozatban hallottam először róla, de nem, a Sally csak hasonlít a Halley-re, de nem ugyanaz :) Persze az epizódok színvonala hullámzó, tehát vannak kiemelkedően jó részek, meg amik csak úgy szimplán jók. Néhány résszel úgy voltam, hogy á, ez nem tűnik annyira érdekesnek, de mindig az lett a vége, hogy nagyon kíváncsi lettem, hogyan fog végződni az epizód :)

Ami viszont annyira nem tetszett – meg általában az ilyen (főleg rajzfilm)sorozatoknál, amelyekben nem annyira összefüggőek a részek -, hogy valami történik egy epizódban, és később nem emlékeznek rá. Pl. írtam Stinky-nél, hogy meggyőződése, hogy semmiben nem különleges, aztán visszautasítja azt az egymillió dolláros szerződést, akkor az epizód végén elégedett magával, hogy lám, ő is különleges valamiben. Egy néhány résszel későbbi epizódban azonban újra előjön, hogy neki semmi nem sikerül, és semmiben nem jó. Vagy a gyerekeknek új tanára lesz, az imádnivaló Mr. Simmons, néhány részben mégis a régi tanárnőjükkel van órájuk (igaz, általában akkor mintha a grafika is másmilyen lenne egy kicsit…). Simmons-nál még a terem dekorációja is megváltozott egy kicsit, a régi tanárnős részekben azonban újra a régi dekoráció van. Vagy Arnold végül kiábrándul Ruth-ból (Rózsából), mégis, néhány későbbi részben megint tetszik neki. És ha már itt tartunk, ilyen szempontból Arnold és Helga kapcsolata is érdekes: Arnold azért mond kedves dolgokat Helgáról, Helgának, később mégis sokszor azt mondja, mennyire elege van már belőle, és utálja… Mondjuk ez magyarázható azzal, hogy a korábbi jó érzéseit elűzték Helga újabb kegyetlenkedései. Nos, azért nem szekáltak ki a világból ezek a dolgok, de azért kicsit zavaróak voltak.


A magyar verzió

Bizonyára észrevettétek, hogy egyes neveknél zárójelesen egy másik nevet is írtam… Gondolom, nem nehéz kitalálni, hogy ez annak köszönhető, hogy egyes neveknek magyar verziója is volt. Akkor most itt közölnék egy listát, és megjegyzéseket is fűznék hozzá:

  • Eugene – Jenci: Magával a névvel semmi bajom nincs, volt egy ilyen nevű cicám, a nevet én adtam neki Az ellopott zsiráf egyik szereplője után :)
  • Rhonda – Rózi: Nála az volt a “vicces”, hogy nem igazán figyeltek oda, hogy mindenhol a magyar verziót használják, ha már így döntöttek. Ugyanis néhányszor előfordult, hogy Rhonda Rhonda maradt, és nem Rózi. Pl. egyszer valamilyen bulira oszt ki meghívókat Rhonda, amit Arnold felolvas, és a meghívóban szerepel valami olyasmi, hogy “Rhonda Wellington Lloyd bulija”. És Arnold nem Rózit mond Rhonda helyett, hanem így, ahogy van, felolvassa.
  • Ruth – Rózsa: Igazából van egy olyan sejtésem, hogy az ő neveiket talán azért változtatták meg, mert kimondva nem túl pozitív töltetet kapnak :) (Igen, ez lenne “ronda” és “rút”, bár utóbbi csak azért, mert így mondták volna ki, “t”-vel, legalábbis szerintem.)
  • Abner – Ábel: A sorozat elején még Abner volt, aztán egyszer csak Ábel lett belőle.
  • Stinky – Pisti: Haha, szerencsére csak egy részben fordult elő, hogy Stinky-t Pistinek hívták :D Először nem is értettem, kiről van szó :D
  • Pookie – Cuki (?): Gondolom, amiatt változtattak, amit Rhonda és Ruth esetén is írtam.
A fentiekből azért kitűnik, hogy elég érdekes fordítása lett néha a sorozatnak, és ez még enyhe kifejezés. Nem tudom, mi alapján, és hányan fordították, de az hanyagságra vall, hogy egy szereplőt egyszer így, egyszer meg úgy hívnak – egy epizódon belül. Annyira zavaró hibákkal azért nem találkoztam, nem erre figyeltem igazából, bár azért az is érdekes volt, amikor az egyik részben Helga kénytelen apjával kettesben tölteni a tavaszi szünetet, és elmennek bevásárolni, és Bob elvesz egy csomagot a “Strawberries” (“Eper”) feliratú ládából, erre Helga kifakad, hogy meg akarja ölni, mert hogy ő allergiás a málnára (!). Még ha hallás után fordítottak is, azért a felirat ott volt segítségnek…


Más gondom nem nagyon volt a magyar verzióval, nekem tetszett a szinkron – mind az eredeti, mind a magyar -, bár az kicsit rossz volt, hogy voltak olyan epizódok, amelyekben sok szereplőnek más volt a hangja, egy utána következő epizódban meg ugyanaz. Meg némelyik szinkronnál azt vettem észre, hogy kicsit gyakorlatlan a hangja, mintha nem találta volna meg a karaktert. Nem volt zavaró, én inkább aranyosnak találtam :) Ez csak az első évadra volt jellemző, főleg az első felére.

Amikor belekezdtem, úgy gondoltam, nem nézném újra az egészet, mert minek, de ahogy haladtam vele, egyre inkább úgy vagyok vele, hogy igen. Ha nem is az összeset, de vannak olyan epizódok, amelyeket jó lenne később is újra megnézni :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése