Tíz kicsi néger kissé más köntösben

Harper’s Island

(A Harper-sziget)

Nekem ez az egész história a Harper-szigettel teljesen kimaradt. Végül a húgomtól hallottam róla, meg láttam részleteket, és aztán csak annyit tudtam róla, amikor leültem megnézni, hogy hasonlít a Tíz kicsi négerre, meg hogy jó. Valóban így van-e?

“Egy sziget körül mindig van valami varázslatos: már maga a „sziget” szó is fölkelti az ember fantáziáját. Elvesztjük a kapcsolatot a külvilággal: egy sziget külön világ. S lehet, hogy ebből a világból nincs is visszatérés.”

VIGYÁZZ! SPOILER! HA NEM AKARSZ

JOHN WAKEFIELD ÁLDOZATA LENNI, MENEKÜLJ!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy John Wakefield nevű ember, aki különös kegyetlenséggel halomra gyilkolta az embereket a Harper-szigeten. Egy Abby Mills nevű lányka édesanyjával is végzett, fellógatta egy fára. A gyilkost megölték, a lány mégis világgá ment, s meg sem állt Los Angelesig. Hét évvel később kénytelen visszatérni, mert legjobb barátja, Henry Dunn nősülni készül, méghozzá a Harper-szigeten. A gyilkosságok abban a pillanatban újrakezdődnek (vagy folytatódnak?), a szigetlakók és a násznép tagjai pedig hullani kezdenek, mint a legyek. Vajon Wakefield támadt fel, vagy egy utánzója akadt?

Nos, nagyjából ennyit jó, ha tud az ember, amikor belevág ebbe a sorozatba. Aki látta, az látta (bár lehet, hogy régen), aki meg nem, az még bőven kap spoilert, nyugi :)

Ahogy az egy gyilkolós, rejtélyes történetnél lenni szokott, csavaros volt, bár néha kiszámítható. Például nem volt meglepő, hogy Madison hazudott arról, hogy Abby apja rabolta el, és elég erőltetett volt, ahogy próbálták Jimmy-re terelni a gyanút. Attól vált erőltetetté, hogy nyilvánvaló volt, hogy direkt olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben Jimmy gyanússá válik. Oké, én is meginogtam, amikor megtalálták az aktáját a seriff padlásán, utána viszont tudtam, hogy már megint a bolondját járatják velünk. Ugyanez volt, amikor a seriff vált gyanússá, mert egyszer csak feltűnt, hogy szándékosan csak az egyenruhát mutatják, abban meg ugye, bárki lehet. Mondjuk az utolsó részekben arra gondoltam, ha nem Jimmy, akkor talán Sully lehet Wakefield segítője, bár igazából szegény gyerek annyira kivolt már, hogy inkább csak muszájból gyanúsítottam őt. Henry eszembe sem jutott volna. Bár, bár…

Henrynek bizony volt egy gyanús pillanata (a képen).

Bár el is terelődött róla a gyanú, hisz oly szeretett testvérét csak nem gyilkolja le, nekem utána sem volt tiszta, hogy akkor hogy lett véres? Ha előtte megtalálta, akkor miért hagyta ott? (Mondhatnánk, hogy segítségért ment, de azért mégis…) Ha meg most találta meg ő is, akkor hogyan lett véres? (A képen nem látszik, de amúgy mindkét keze elég véres volt.) Ezután Henry csak akkor jutott eszembe, amikor Wakefield arról beszélt, van egy fia… (Ami nem jelenti azt, hogy segít is neki, szóval nem arra gondoltam, hogy akkor a fia az, aki segít neki.) Jimmy jutott eszembe először, és hogy akkor ez Abby-nek milyen szívás, aztán elvetettem az ötletet, gondoltam, ebben a sorozatban ilyet csak nem lépnek meg… (Mint tudjuk, később meglépték, bár máshogy.) És mintha akkor már tudni lehetett volna, hogy Henry körül valami nem volt rendben, már ami a családot illeti.

Nos, amikor kiderült, hogy Henry az… Csak fogtam a fejem, hogy nem lehet igaz, hogy pont a cuki srácnak kell a gyilkosnak lennie… :D (Tudom, fájdalmas.) Nagyon ügyes húzás volt, még a legvégén sem gyanakodtam rá, hisz miért lenne ő az? Ő a vőlegény meg minden… Pedig olyan alapvető, hogy mindig az a gyilkos, akire nem gyanakodnál, aki a legártatlanabbnak tűnik. Igazából ennél sokkal jobban meglepett az, hogy Henry szerelmes Abby-be. Alapvetően arra számítottam az elején, hogy az egyikük többet érez, mint a másik, és arra gondoltam, hogy Abby az, és emiatt nem volt benne biztos, hogy eljön-e vagy sem… Akkor még nem gondoltam arra, hogy a szigetnek még a gondolatára is rosszul lesz (pedig logikus, és kérdés, akkor is így alakult volna ez, ha a seriff nem küldi el…).

Azonban a gyermekkori emlék után már értettem. Ez gonosz lesz, de inkább Abby-ből néztem ki, hogy beleszeret Henry-be, mint fordítva, és ezt még megerősítette az is, hogy Henry épp nősülni készült. Ám Jimmy feltűnése kiverte ezt a fejemből.

Nos, most, hogy ezt megbeszéltük, lássuk, mi van még. Annyira nem bírtam Abby-t meg azt a kislányt, Madisont, és Malcolm nagyon undorítóan viselkedett. Madison valami hihetetlenül sunyi, Abby meg… Például vele kapcsolatban akkor fogtam a fejem, amikor valamelyik részben nagy lelkesen mászkált a kezében azzal a fehér emlékkönyvecskével, amit Henry-nek és Trishnek készített fényképekből, cikkekből, stb., közben meg minden csupa sár volt, és annyira tudtam, hogy le fogja ejteni. Pedig belefért volna a táskájába. Persze, ha azt nézzük, mi történt később, akkor jobb is, hogy így történt.

Nagyon kiakasztó volt az eleje. Hogy ott van az a szegény ember a hajó aljához kötözve, és senki nem veszi észre…

Szerintem a legszomorúbb halál Cal és Cloe halála volt. Nagyon bírtam a párosukat, aranyosak és szimpatikusak voltak, úgyhogy eltörött az a bizonyos mécses. Rájöttem, mindez azért is volt, mert egyedül ez a halál volt az, amely érzelmi töltetet kapott. Még zenei aláfestést is kapott, ami csak még jobban fokozta a hatást.

Visszatérve Madisonhoz egy kicsit: a húgom sem bírta, és nem értette, miért kellett neki is túlélnie… Meg szerinte happy end lett a vége. Szerintem Madison azért élte túl, mert egy gyerek megölése erkölcsileg nem helyénvaló, és talán attól tartottak, hogy ezzel végképp kivágnák a biztosítékot, vagy pedig a kritikusok és a nézők belekötnének. Az meg, hogy happy end a vége… Most azonkívül semmi pozitív nem történt, hogy maradtak túlélők. Mégis hogy lehet mindezt feldolgozni? Bár nem úgy láttam, hogy Madisont annyira megrendítette volna, én nagyjából arra számítottam volna egy gyerektől, hogy sír egy sarokban, vagy ilyesmi.

Abby-nek még nehezebb, hiszen végre rávette magát, hogy visszatérjen, hogy beszéljen az apjával, erre lemészárolják a násznépet, köztük az apját, és két barátnőjét is, a legjobb barátjáról meg kiderül, hogy egy pszichopata. Az egy dolog, Wakefield gyereke, és hogy féltestvérek, ez talán jobban megerősíthette volna a kapcsolatukat, és talán Henry sem érezte volna magát egyedül. (Mondjuk, ez akkor működhetett volna, ha Henry nem lett volna szerelmes Abby-be, és Wakefield sem kerül elő újra…)

Ráadásul azoknak a felvételeknek a bejátszása a végén, amelyek a hajó indulása után készülhettek… Szomorú.

És hogy olyan ez a sorozat, mint a Tíz kicsi néger? Nem. Egyáltalán nem. Annyi közös pont van a kettőben, hogy egy szigeten játszódik a történet, és valaki gyilkolássza az embereket, azonban nem tudni, hogy ki.

“Egy kicsi néger magára hagyva, árván ténfereg,

Felköti magát, és vége is, mert többen nincsenek.”

Az idézetek Agatha Christie Tíz kicsi néger című művéből származnak.