Pocahontas és a két John

Végre megtekintettem a Pocahontas 2. részét (melynek alcíme: Vár egy új világ). Annak ellenére szerettem volna megnézni, hogy tudtam én, hogy ki fogok rajta akadni :D (Néhány éve, a húgomnak felolvastam a 2. részből készült képeskönyvet. Már akkor is ki voltam akadva, és értetlenkedtem, hogy mi van.)

Vigyázat! SPOILERes bejegyzés!
Mindenki fusson, amerre lát!

Úgy dióhéjban annyi lenne a történet, hogy Pocahontas Angliába utazik népe békeköveteként, hogy beszéljen a királlyal, stb, stb. Új szereplők lépnek a képbe, ugyanis útján egy John Rolfe (igen, ez egy másik John) nevű nemes kíséri, illetve Uti, akinek feladata, hogy Pocahontast védelmezze (igen, ő is indián). Angliába érkezvén a lányt John Rolfe szállásolja el, aki tüstént el is megy időpontot kérni a királytól Pocahontas számára. Sajnos azonban Ratcliffe is jelen van, és nem bírja ki, hogy ne kavarjon be, mivel felveti a királynak azt az ötletet, hogy mi lenne, ha Pocahontas a vadászbálon beszélné meg a királlyal a kettejük dolgát. Azt reméli, hogy Pocahontas olyan hibát ejt, ami meghiúsítja ezt az egész béketárgyalási-kötési kísérletet. A király szerint ez remek ötlet, mert ebből leszűrhetik, Pocahontas mennyire civilizált. A lényeg, hogy Pocahontas átmenne ezen a teszten, de Ratcliffe csapdát állított neki, így végül a lány nagy pácban, na meg tömlöcben találja magát. Közben előkerül valahonnan a halottnak hitt John Smith is, a béke is megköttetik, és Ratcliffe is megkapja a magáét, és még nincs vége, mert előbb Pocahontas szakít J. Smith-szel, és összejön J. Rolfe-fal, és ezután él mindenki boldogan, amíg. (Jó, jó, a végén már gyorsan le akartam zavarni a sztorimesélést, és amúgy sem vagyok túl jó ebben.)

Most biztos fogjátok a fejeteket, hogy mi van?! O_O Pocahontas és John Smith... Hát igen. Igazából én is ezen akadtam ki. Mert hát, az igazat megvallva, nem volt olyan rossz ez (még akkor is, ha a dalokat áttekertem...), még John Rolfe is egész szimpatikus, csak ez a dolog, Pocahontas és J. Smith között... Tudom, hogy a való életben ez valóban úgy volt, hogy Pocahontas és John Rolfe összeházasodtak... De a Disney mióta szól a való életről? A Disney arról híres, hogy átkölt mindent, hogy a végeredmény habos-babos, cukormázas happy end legyen. (Vagy ne legyen túl durva. Gondoljatok csak a Hófehérkére, vagy A kis hableányra.) Alapvetően már ott kezdődik ez az egész "fogom a fejem a Pocahontas 2 miatt"-dolog, hogy én sem értem, minek kellett pont a Pocahontasnak 2. részt csinálni (vagy, nem is beszélve a Hamupipőkéről, aminek már 3. része is van. Hova tudják még azt is ragozni?!).

Na, és hogyan is zajlott ez a szakítás? (Fogtam magam, és legépeltem, szóval tényleg így volt.)

J. Smith lelkesen áradozik arról, hogy kapott a királytól egy hajót, és hogy így valóra vált a kettejük álma, és utazgatni meg kalandozni fognak. Pocahontas azonban nem tűnik lelkesnek, így J. Smith rákérdez, mi a baj.

J. Smith: Mi baj? *szünet* Te... nem erre vágysz, ugye?

Pocahontas: Azelőtt egy ösvényen jártunk, de már tudom, hová tartozom.

JS: Remélem, te is megtalálod a boldogságod.

P: A Nagy Szellem vezéreljen minden utadon.

J. S. kezet csókol, majd lelép.

Szerintem szegény Smith nem igazán értette, hogy mi van, ezért nem is nagyon tiltakozott. (Azt sejtette ugyan, hogy Rolfe szerelmes a lányba, de szerintem nem gondolta, hogy ez kölcsönös.) Ez azután, hogy az első részben azt mondta, hogy:

“Inkább meghalok holnap, minthogy száz évig éljek tovább nélküled…” (idézet a filmből)

Ja, és akkor erről a dalról - bár utólag tették bele - ne is beszéljünk. Véleményem szerint a 2. résszel szétbarmolták azt, amit az elsőben felépítettek, a nézőknek nyújtottak.

Számomra Pocahontas története ott ér véget, hogy elviszi John Smith-t a hajó, és pont. Ennyi. Vége.