(vigyázz, spoileres!)
...Carl leparkolja a házat a vízesésnél, bemegy, leül a fotelbe, kezébe veszi Ellie emlékkönyvét, lapozgatni kezdi, és végre, végre továbblapoz az Ami még vár rám után. És akkor látja közös életük pillanatait, a végén pedig Ellie megköszöni a kalandot, s arra biztatja Carlt, hogy menjen és keressen újakat. Carl ezután elindul, hogy megmentse Russellt és Kevint, közben pedig kihajít mindent a házból. És ez egyszerre olyan szomorú, és mégis felszabadító: olyan gyönyörű metaforája annak, hogy Carl nem cipeli tovább magában a gyászát, hogy ráébred, Ellie számára közös életük volt a legnagyobb kaland, hogy nem a tárgyakkal és Ellie gyermekkori álmának megvalósításával őrzi meg igazán Ellie emlékét, hanem azzal, hogy kalandokat keresve megőrzi szellemiségét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése